SBalbum-01
Gram-negatív baktérium sejtjének felépítése.
Escherichia coli; TEM
A bakteriális citoplazmát kívülről borító plazmamembránhoz (PM) kívülről csatlakozik az ún. “külső membrán” (CW), amit hagyományosan sejtfalnak neveznek. Ez nem valódi sejtfal, hanem 1-3 biológiai membránból álló külső burok, mely helyenként kapcsolatot – ún. kontakt helyet – képez a plazmamembránnal (nyílfejek). A kontakt helyeken történik a szekréciós fehérjék (főleg a környezetbe kibocsájtott ún. exoenzimek) leadása, és a külső membrán fehérjéinek célbajuttatása. A bakteriális citoplazma sűrűsége nagy, víztartalma minimális: molekuláris szerkezete nagymértékben rendezett. A sűrű szemcsézettséget a külön-böző multienzim komplexek és a riboszómák tömör elhelyezkedése okozza. A sejt szemcse-mentes középső régiójában található a prokariótákra jellemzően gyűrű alakú DNS–molekula. E régió a nukleoid (N), melynek metszetében láthatjuk a DNS-fonalakat.
Escherichia coli; TEM
A bakteriális citoplazmát kívülről borító plazmamembránhoz (PM) kívülről csatlakozik az ún. “külső membrán” (CW), amit hagyományosan sejtfalnak neveznek. Ez nem valódi sejtfal, hanem 1-3 biológiai membránból álló külső burok, mely helyenként kapcsolatot – ún. kontakt helyet – képez a plazmamembránnal (nyílfejek). A kontakt helyeken történik a szekréciós fehérjék (főleg a környezetbe kibocsájtott ún. exoenzimek) leadása, és a külső membrán fehérjéinek célbajuttatása. A bakteriális citoplazma sűrűsége nagy, víztartalma minimális: molekuláris szerkezete nagymértékben rendezett. A sűrű szemcsézettséget a külön-böző multienzim komplexek és a riboszómák tömör elhelyezkedése okozza. A sejt szemcse-mentes középső régiójában található a prokariótákra jellemzően gyűrű alakú DNS–molekula. E régió a nukleoid (N), melynek metszetében láthatjuk a DNS-fonalakat.
Gram-negatív baktérium sejtjének felépítése.
Escherichia coli; TEM
A bakteriális citoplazmát kívülről borító plazmamembránhoz (PM) kívülről csatlakozik az ún. “külső membrán” (CW), amit hagyományosan sejtfalnak neveznek. Ez nem valódi sejtfal, hanem 1-3 biológiai membránból álló külső burok, mely helyenként kapcsolatot – ún. kontakt helyet – képez a plazmamembránnal (nyílfejek). A kontakt helyeken történik a szekréciós fehérjék (főleg a környezetbe kibocsájtott ún. exoenzimek) leadása, és a külső membrán fehérjéinek célbajuttatása. A bakteriális citoplazma sűrűsége nagy, víztartalma minimális: molekuláris szerkezete nagymértékben rendezett. A sűrű szemcsézettséget a külön-böző multienzim komplexek és a riboszómák tömör elhelyezkedése okozza. A sejt szemcse-mentes középső régiójában található a prokariótákra jellemzően gyűrű alakú DNS–molekula. E régió a nukleoid (N), melynek metszetében láthatjuk a DNS-fonalakat.
Escherichia coli; TEM
A bakteriális citoplazmát kívülről borító plazmamembránhoz (PM) kívülről csatlakozik az ún. “külső membrán” (CW), amit hagyományosan sejtfalnak neveznek. Ez nem valódi sejtfal, hanem 1-3 biológiai membránból álló külső burok, mely helyenként kapcsolatot – ún. kontakt helyet – képez a plazmamembránnal (nyílfejek). A kontakt helyeken történik a szekréciós fehérjék (főleg a környezetbe kibocsájtott ún. exoenzimek) leadása, és a külső membrán fehérjéinek célbajuttatása. A bakteriális citoplazma sűrűsége nagy, víztartalma minimális: molekuláris szerkezete nagymértékben rendezett. A sűrű szemcsézettséget a külön-böző multienzim komplexek és a riboszómák tömör elhelyezkedése okozza. A sejt szemcse-mentes középső régiójában található a prokariótákra jellemzően gyűrű alakú DNS–molekula. E régió a nukleoid (N), melynek metszetében láthatjuk a DNS-fonalakat.